A “Mozgásba hozzuk a mobiltechnológiát!” c. workshop sorozat következő témája a logisztikai és az infokommunikációs iparág együttműködési lehetőségeinek feltárása. Magyarország, kedvező geopolitikai helyzetének köszönhetően rendkívül előkelő helyen szerepel a világ logisztikai csomópontjainak rangsorában. A magyar kormány húzóágazatként tekint a logisztikai iparágra, ezért a következő években direkt és indirekt eszközökkel kíván hozzájárulni az iparág versenyképességének növeléséhez. Ebben a folyamatban a hazai infokommunikációs iparág is aktív szerepet játszhat, ezért fontosnak tartjuk az együttműködések előkészítését a logisztikai iparág meghatározó képviselőivel.

Magyarország meghatározó logisztikai szereplő nemcsak Közép-Kelet-Európa, hanem Európa egésze tekintetében.
“Az ország területén jelentős európai korridorok metszik egymást, ráadásul a domborzati viszonyok (síkvidék) is kedvezőbb feltételeket biztosítanak a tranzit közlekedési útvonalak fejlesztéséhez, mint több környező országéi. Az e folyamatból származó előnyök az ország tranzitútvonalainak és logisztikai csomópontjainak fejlesztésével használhatók ki, aminek révén Magyarország a nemzetközi szállítók, fuvarozók számára jelentős exportszolgáltatást nyújthat a tranzitszállítások logisztikai kiszolgálásával. A kereskedelem-áruszállítás “iparszerű” kiszolgálása növeli az ország versenyképességét, új vállalkozások jönnek létre.”Forrás: Közlekedési Operatív Program (2007-2013)

Hazánkban jelenleg mintegy 30 ezer – zömében kis- és középvállalkozás – logisztikai szolgáltató működik, és több magyar, a régióban meghatározó jelentőségű csoport(például Waberer’s, Masped) is létrejött. Az ágazat társas vállalkozói 2007-ben 2626 milliárd forint árbevételt értek el, és közel 150 ezer főt foglalkoztatnak. Magyarország a Világbank logisztikai versenyképességet mérő indexe (Logistics Performance Index) alapján a világon a 35. helyet foglalja el, és ezzel az új EU tagállamok legjobbja (forrás: VG).  Egy másik mutatószám alapján (Cushman&Wakefield által összeállított index), a logisztikai központokat minősítő mutatószáma alapján Magyarország a harmadik helyet foglalja el  Belgium és Hollandia után az európai országok között.

Felismerve a logisztikában rejlő lehetőségeket, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) elkészítette a Magyar Logisztikai Stratégia (MLS) tervezetét, amelynek fő célkitűzése, hogy Magyarország 2013-ra a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális átrakó központja legyen, s ezzel az Ázsia és Európa közti áruforgalom regionális szolgáltató központjává nője ki magát (forrás: uniospenz.hu).  E célok eléréséhez a 2007-2013-as időszakban 73,5 milliárd forint hazai és uniós támogatást áll rendelkezésre.
A logisztikai stratégia és ICT
(forrás: Magyar Logisztikai Stratégia, 2007-2013)

A logisztikai stratégia hangsúlyos célja elérni, hogy 2013-ra Magyarország az Ázsia és Európa közti áruforgalom szempontjából a közép-kelet európai térség regionális szolgáltatásokat nyújtó központja legyen.

A logisztikai stratégia ennek megvalósításában többek között a modern info-kommunikációs technológiákra is támaszkodni kíván: a stratégia egyik pillérét képzi az intelligens közlekedési és logisztikai technológiák nyújtotta lehetőségek kiaknázása. A stratégia kiemeli, hogy a logisztikai szolgáltatások nyújtásában jelentős hatékonyságjavulást lehet elérni korszerű technológiák alkalmazása által.

A technológiai pillér a következő megoldások szerepét emeli ki Magyarország logisztikai szerepének erősítésében:

• Intelligens közlekedési rendszerek bevezetése és alkalmazása;
• Vállalati szoftverek, technológiák(vállalatirányítási, raktárirányítási rendszerek, e-freight);
• E-freight: áruszállítás elektronikus adminisztrálása, menedzsmentje, nyomkövetése.

2013-ra négy országos szintű intelligens közlekedési rendszer működését célozza meg a stratégia. Jelenleg létező, ill. fejlesztés alatt álló ilyen rendszerek az ERTMS/ETCS, RIS, SESAR, TAF, VTMIS. Egyre hangsúlyosabb szerepet szán továbbá az e-freight, GPS-alapú nyomkövető megoldások, vállalatirányítási rendszerek és RFID számára is. A fejlett technológiák hozzájárulhatnak a logisztikai tevékenység egyik leglényegesebb tényezőjének javításához – a logisztikai tevékenységek időigényességének rövidítéséhez. Az időtényező a következő években várhatóan még inkább fel fog értékelődni a globalizáció, a kiszervezések és a szállítási távolságok növekedésének köszönhetően.
Lehetséges ICT fejlesztések a logisztikában

Az infokommunikációs fejlesztések jelentős hatékonyságnövelést eredményezhetnek a logisztikai ipar teljesítményében a következő években.

Néhány projektlehetőség:

• Üres fuvarok csökkentése valós idejű fuvarmonitorozással és megrendeléssel;
• Forgalomoptimalizálás és flottamenedzsment valós idejű forgalmi információk (dugó, időjárás stb.) alapján;
• Áru nyomkövetés, útvonal optimalizálás valós időben;
• Raktárkapacitások változásának valós idejű monitorozása, kihasználtság-optimalizálással összekapcsolva. (Pl. szállító-áru-raktár-vásárlási hely mátrix optimalizálása; azaz a rakományt abba a raktárba vigyék, amely a legközelebb esik a rakomány eladási helyéhez, s éppen a szükséges mértékű üres tároló kapacitással rendelkezik).
• Lopásvédelem (konténer RFID taggelés, szenzor a rakodótérbe a volumenváltozás figyeléséhez);
• Útdíj fizetési rendszer (jogosultság monitorozás jármű méret, súly stb. alapján);
• Használatarányos útdíj a földrajzi koordináták nyomkövetésével vagy rendszám-leolvasók elhelyezésével az autópálya felhajtóknál és lehajtóknál.