Az európai klaszterfejlesztési gyakorlatoktól a klasztermenedzselési módszereken át a “sikeresség” mérésére alkalmas benchmark-okig lehetett információkat és tapasztalatokat gyűjteni a Pólus Programiroda által Budapesten megrendezett Clusters in Europe II. konferencián. A konferencia zászlajára tűzött egyik legfontosabb üzenet, hogy az Európai Uniónak nem lehetőség, hanem kötelező feladat elősegíteni “világszínvonalú” klaszterek (”world-class clusters“) létrejöttét. Ehhez viszont EU-s szinten is – direkt és indirekt eszközökkel – támogatni kell a klasztereken belül zajló innovációs tevékenységek katalizálását és a klaszterek nemzetköziesedését – hangzott el a konferencián.
Az Európai Unió a klaszterekre úgy tekint, mint az Unió versenyképességének növelését szolgáló egyik lehetséges eszközre. A klaszterek képesek lehetnek a klaszterbe tartozó társaságok versenyképességének növelésére a tagok közötti interakció célirányos és folyamatos serkentése által. Minél inkább “behálózottá” (”well-connected”) válik egy klaszter, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a klaszterben tömegessé válnak a közös termék- és szolgáltatás-fejlesztések, illetve egymás komparatív előnyeinek és kapacitásainak kihasználása. A folyamat végső eredménye az eredményesebb piaci megjelenés és a bevezetett termék/szolgáltatás kedvezőbb hasznosulása.
A konferencia nyitó előadásában Varga István, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium minisztere kifejtette, hogy a klasztereknek egy olyan vállalkozói kultúrát és környezetet (is) meg kell teremteniük, amelyben a tagok nem egymás kárára, hanem egymás javára építik egymást. E környezet kialakulását a hazai klaszterfejlesztési program támogatási rendszere is biztosítja, ugyanakkor óva intette a klaszterekhez csatlakozni szándékozó, vagy csatlakozott társaságokat attól, hogy azt higgyék, a klaszterek a rendelkezésre álló források kreatív módon történő kihasználásának lehetséges forrásai.
A Harvard Business School Stratégiai és Versenyképességi Intézet főmunkatársa, dr. Christian Ketels előadásában hangsúlyozta, hogy a klaszterek (és a klasztermenedzsment szervezetek) legfontosabb feladata a kollaboráció katalizálása a klasztert alkotó társaságok körében. Ennek érdekében célirányos találkozókat kell szervezniük a közös lehetőségek feltárása és kiaknázása érdekében. Az Intézet a magyarországi viszonyokat felmérvén többek között arra a megállapításra jutott, hogy a hazai kis- és középvállalkozások gyengesége versenyképességükben rejlik, így az államnak ebben kell jelentős előrelépéseket tennie, például a klasztereken keresztül.
Dr. Reinhard Büscher, az Európai Bizottság “Support for Innovation“ hivatal vezetője kifejtette, hogy nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem a klasztereknek is “nemzetközivé” kell válniuk, ha versenyképesek akarnak maradni globalizálódott világunkban. A globalizáció – többek között – egyet jelent a nemzetközi szinten való eredményes működés feltételeinek megteremtésével, amelyet az Európai Unió a “world-class” klaszterek kialakulásának elősegítésével kíván elérni. A sikeres klasztereknek el kell szakadniuk a lokális inercia rendszerekben való gondolkodástól és ehelyett nemzetközi benchmark-okhoz kell mérniük magukat. Ehhez viszont magasan képzett szakemberekből álló professzionális klasztermenedzsment szervezetekre van szükség, amelyek képesek nemzetközi szinten is láthatóvá és eredményessé tenni a klaszterüket.
Dr. Gerd Meier Zu Köcker (a European Policy Group és a European Cluster Observatory irányító testületének is tagja), a Kompetenznetze Deutschland Ügynökség - a legsikeresebb német regionális hálózatokat és klasztereket támogató szakmai szervezet – igazgatója előadásában bemutatta azt az EU-s szintű programot, amelynek keretében a “kiváló klaszterek” (”Excellence Clusters“) szinthez közel álló, vagy már azt elért klasztereket “világítanak át” egy, a “kiváló” klaszterekre kidolgozott benchmark alapján. E benchmark segítségével a szakemberek képesek rávilágítani arra, hogy az adott klaszternek mely területeken vannak gyengeségei a többi “kiválóhoz” képest. E testre szabott átvilágítás eredményeként a program hozzájárul ahhoz, hogy a “kiváló” klaszterek “világszínvonalú” klaszterekké válhassanak. Eddig közel 80 “kiváló” klasztert világítottak át. Ebbe a programba bekerült a Mobilitás és Multimédia Klaszter is (egy másik hazai klaszterrel együtt), így 2010 februárjában az MMKlasztert EU-s szinten is “minősíteni” fogják. A programba való beválasztás az MMKlaszter számára azt is mutatja, hogy eddigi eredményeit és teljesítményét úgy értékelték, hogy alkalmas a “kiváló” cím megszerzésére és az EU “kiváló klaszterek” térképére való felkerülésre.
A második napon workshopok keretében a “jó gyakorlatok” megosztására került sor. A “Klasztermenedzsment” c. workshop keretében Európa legsikeresebb klasztermenedzserei avatták be magyar kollégáikat a kulissza titkokba és módszertanokba, amelyek segítségével várhatóan nagyobb eséllyel alapozhatják meg klaszterük sikeressé válását.
Christoph Beer – az ICT Cluster Bern menedzsere, 2008-ban az “Év Európai Klasztermenedzsere” – szerint a sikeresség kulcsa az alábbiakban rejlik:
- stratégiai gondolkodású elnökség,
- az együttműködést megteremtő klasztermenedzser,
- pro-aktív klasztertagság.
Abban az esetben, ha valamelyik dimenzió “sérül”, akkor az várhatóan egy vegetatív állapot kialakulásához fog vezetni. Beer szerint a klaszteren belül az alábbi együttműködési szintek különböztethetők meg a klaszter érettségétől függően:
- Competion,
- Cooperation,
- Collaboration,
- Common venture,
- Common future.
Werner Pamminger, a Clusterland Oberösterreich Gmbh (összesen 1500 vállalatot tömörítő 9 klaszter kezdeményezés és hálózatot koordináló szervezet) igazgatója arról beszélt, hogy szervezetük hogyan méri a klaszterek sikerességét, illetve, hogy véleményük szerint milyen szolgáltatásokat (”value added services”) kell nyújtani a klasztermenedzsment szervezetnek. A Clusterlandnál háromszintű mérési rendszer alkalmaznak, amelyek az alábbiak:
- “input-output” számok: tagok száma, a tagok számának változása, hányan jönnek el a rendezvényekre, a közösen megvalósított projektek száma stb.
- finanszírozási mutatók: a vállalatok milyen mértékben járulnak hozzá a működéshez;
- a tagok elégedettségének mérése.
Arra a kérdésre, miszerint szükség van-e klasztermenedzsment szervezetre Pamminger azt mondta, hogy esetükben a klasztermenedzsment szervezet támogatása nélkül a projektjeik többsége nem indult volna el. A klasztermenedzsment szervezet a tagok közötti interakció és kollaboráció katalizálása által képes elérni azt a szintet, amelyen egyre többen ismerik fel az egymásban, illetve az együttműködésben rejlő innovációs és üzleti lehetőségeket. Ezt követően a menedzsment szervezet egészen addig “inkubálja” az együttműködést, amíg az nem áll meg a saját lábán. Összességében a Clusterland által készített benchmarkok azt mutatják, hogy ugyanazon iparágon belül a klaszter tagok gyorsabban tudnak növekedni, mint a nem klaszter tagok. A Clusterland igazgatója szerint a klaszter tagság eredményei az alábbiak lehetnek:
- kollaboráció,
- innováció,
- fenntartható versenyképesség.
A workshopon előadók közül Klaus Haasis, a Baden-Württembergi Innovációs Ügynökség igazgató az innovációval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az innováció részben váratlan tényezők kombinálása, azaz merjünk olyan erőforrásokat is kombinálni egymással, amelyekkel eddig nem számoltunk.