“Regional living lab policy for the benefit of SMEs” címmel 2010. január 27-én rendezett workshopot a Provance-Alpes-Cote d’Azur régió és a COLLABS projekt (”Sharing experience on ICT initiatives for SMEs”). A workshopon egyrészt egy munkaanyag került megvitatásra – a KKV-k innovációs politikába történt eddigi bevonásáról, valamint a KKV-k innovációs tevékenységét támogató aktuális konstrukciókról -, másrészt az innovációt katalizáló intézményesített együttműködési formák (pl.: klaszterek, Living Lab-ek) előnyeiről, gyakorlatairól.
A workshopon kiosztott munkaanyag vezérgondolata, hogy “innováció” címszó alatt az Európai Uniónak nemcsak a technikai fejlesztésekre kell(ene) koncentrálnia, hanem egyre inkább (vagy sokkal inkább) az érdekeltek együttműködési formáinak javítására is. A munkaanyag megállapítása szerint a klaszterek, vagy a Living Lab-ek által teremtett környezet hatékonyabb keretet tud teremteni az innováció számára, így a jövőben ezek kialakítását hasonló prioritással kellene kezelni, mint a technológiai fejlesztéseket.
A workshopon – számos régió és Living Lab képviselője mellett – az INFSO, a REGIO és a ENTR DG képviselői is részt vettek, akik előadásukban az alábbiakat emelték ki:
A DG REGIO képviselője, Pierre Godin, elmondta, hogy a 2007-13-as kohéziós és strukturális politika kiemelten kezeli az ICT témákat. Ezen források a tagállami operatív programokon keresztül érhetők el. Elmondta, hogy a jövőben az innováció nem fog a high-tech/technology –ra korlátozódni, sokkal inkább új stratégiák, megoldások, hálózatok, management kérdések, és szervezeti megoldások kerülnek a központba. A Living Lab konstrukciót regionális szinten kiemelten igyekeznek majd támogatni, ösztönözve a tagállamokat, hogy vegyék fel ezt az intézményi formát is innovációs stratégiájukba. Most is vannak hozzáférhető források Living Lab-ekre, de ezek keretét növelni szeretnék.
A DG ENTR képviselőjének, Charlotte Arwidi előadása elsősorban a készülő Innovation Strategy/Plan –ra koncentrált. Elmondta, hogy a végleges javaslat majd a Lisszaboni Stratégiát felváltó EU 2020 elfogadása után várható, és kidolgozásáért a leendő biztos, Máire Geoghegan-Quinn felel, illetve kabinete felelős a koordinációért.
Egy diagramon szemléltette az EU-s országok innovációs teljesítményét is, melyen Magyarország a „catching up” országok között szerepelt. Legjobban teljesít: Svájc, Finnország, Németország.
Hat pontot nevezett meg, melyek a tervek szerint visszaköszönnek majd a stratégiában:
- szociális kihívások – ide értve hangsúlyosan: idősödő társadalom,
- kereslet fokozása – piaci és fogyasztói szokásokhoz illeszkedő kereslet,
- tudás háromszög,
- több segítség a KKV-knek – eddig inkább technology-focused volt a stratégia,
- pénzügyi támogatás,
- nyitottság, érintettek szélesebb körű bevonása.
Elmondta, hogy munkájuk során a DG INFSO Living Lab fogalmát veszik alapul, illetve a „Design as a driver of user-centred innovation” bizottsági munka dokumentumot.
A rendezvényen több vezető nagyváros (pl.: Barcelona, Helsinki) Living Lab programja – vagy Living Lab-hez hasonló egyedi ötlete is bemutatkozott, amelyek alapvetően klaszterek együttműködésén alapulnak. (megjegyz.: Az MMIroda vmennyi kontaktszemély elérhetőségével rendelkezik.)
Az MMKlaszter képviseletét biztosító szakértő valamennyi DG képviselővel, illetve Living Lab előadóval felvette a kapcsolatot a jelenlegi és a jövőbeli együttműködési lehetőségek kiaknázása érdekében. Jelenleg az MMIroda az ICT PSP “Smart Cities” programban rejlő projektlehetőségeket vizsgálja, amelynek kiaknázásához hasznosak lehetnek a mostani workshopon kialakított személyes kapcsolatok.
A workshop által biztosított informális részben többek között a “Duna Stratégiában” rejlő lehetőségek is szóba kerültek.
További információk előzetes bejelentkezés alapján, személyes konzultáció keretében az MMIrodánál kaphatók!