StarTech Prototípus Verseny; HiTech Pub – social activity; MMKlaszter Kockázati tőke program (”Az egymillió eurós ötlet”); bekerülés az EU kiváló klaszterei közé (”Excellence Clusters”); nemzetközi projektek (NoBITS, Symbioz); kampány az akkreditált források kihasználása érdekében; “Venture Cluster” koncepció bemutatása Brüsszelben. És persze workshop-ok, workshop-ok és workshop-ok. Ezek voltak a hazai infokommunikációs iparág legjelentősebb innovációs klaszterének, az MMKlaszternek a főbb megmozdulásai, tevékenységei az elmúlt 6 hónapban, amelyek célja az MMKlaszter tagok üzleti és innovációs lehetőségeinek bővítése volt. 

1.) Melyek az elmúlt fél év jelentősebb erőfeszítései, kezdeményezései az MMKlaszterben?

• 2010 elején – többek között – azt jelöltük ki önmagunk számára, hogy Magyarország egyik legeredményesebb innovációs közösségévé váljunk. A hangsúly elsősorban a közösségen és az eredményességen volt. A közösséget a cégek mögött megbújó kreatív és kooperatív személyekre kívántuk alapozni, és olyan eseményeket, rendezvényeket szerveztünk, ahol az ember került előtérbe. E törekvésünk egyik legsikeresebb kezdeményezése a HiTech Pub lett, amelyen a közös sörözés élménye mélyítette tovább a bizalmat, illetve alapozta meg tagjaink között a hosszú távú együttműködést.
• Az eredményesség érdekében az üzleti szemléletmódot erősítettük a projektek előkészítése, a prototípusok hasznosítása során. A StarTech Prototípus Verseny, az MMKlaszter kockázati tőke programja (”Az egymillió eurós ötlet”), az üzleti tervezést segítő workshopok mind-mind azért kerültek megrendezésre, hogy különböző aspektusokból támogathassuk tagjaink üzleti gondolkodását, jövedelemtermelő képességét.

2.) Milyen eredményei vannak a fent említett tevékenységeknek, kezdeményezéseknek?

• A közösségépítés, az ötletelések, a brokerage workshop-ok eredményeként jelenleg 14 termék- és szolgáltatás-fejlesztés (bővebben itt és itt) megvalósítása van előkészítés alatt, amelyek teljes költségvetése megközelíti a 3 milliárd forintot (Megjegyz.: 2009-ben az MMKlaszter tagjai 13 innovációs projekt megvalósításába kezdtek, amelyek összértéke közel 5 milliárd forint). Ezek olyan projektek, ahol a tagjaink versenyképességét kívánjuk növelni a rendelkezésre álló forráslehetőségek kiaknázásán keresztül. Az év elején indítottunk egy kampányt, amelynek keretében arra hívtuk fel tagjaink figyelmét, hogy a termék- és/vagy szolgáltatás-fejlesztéseikhez milyen akkreditációs forrásokat lehet felhasználni. A kampány sikerességét mutatja a több mint egytucat projekt, amelyeket a kis- és középvállalkozásaink dolgoztak ki.
• A termék- és szolgáltatás-fejlesztések között vannak környezetvédelemmel, energiaracionalizálással kapcsolatos mobiltechnológiai projektek (pl.: Symbioz, vagy EOS), amelyek – többek között – a CO2 kibocsátás csökkentéshez is hozzájárulnak, vagy az Egyesült Államokban már rendkívül népszerű LBS jellegű (location based services – helyfüggő szolgáltatások) fejlesztések (pl.: PAYD, vagy viselkedés alapú helyfüggő reklámozás, vagy személyre-szabott hirdetés-megjelenítés stb.), illetve kisvállalkozásoknak szánt SaaS, vagy 2.0-ás vállalati szoftvermegoldások.

3.) Milyen eredményeket sikerült elérni nemzetközi szintéren 2010-ben?

• Az egyik legnagyobb elismerés számunkra, hogy az MMKlaszter bekerült Európa kiváló klasztereinek körébe (”Excellence Clusters“). Az EU-ban közel 2000 klaszter van, amelyek közül eddig 80-nak a tevékenységét, eredményességét ítélték kiválónak. A beválasztott klaszterek átvilágítása alapján az MMKlaszter a kiváló klaszterek között is átlagon felüli eredményességgel büszkélkedhet. Az Európai Bizottság – részben – ezekben a klaszterekben látja az EU innovációs kitörési lehetőségét, illetve arra számít, hogy ezek közül kerülnek majd ki a Silicon Valley-hez hasonló eredményeket elérő világszínvonalú klaszterek (”world-class clusters“).
• Büszkék vagyunk arra is, hogy egyre több nemzetközi kutatás-fejlesztési, innovációs és üzleti célú megkeresést, együttműködési ajánlatot kapunk. Ezek közül kiemelnénk az Európai Unió legsikeresebb ICT klaszterének, a svéd Oresund IT klaszter megkeresését. Az Oresund IT klaszter egyrészt meghívta az MMKlasztert az Európai Unió kiváló infokommunikációs klasztereiből szervezendő hálózatba, másrészt felajánlotta az együttműködési lehetőséget a régiójukban működő multinacionális társaságok (pl.: IBM, Microsoft, Siemens, Sony Ericsson stb.) kutatás-fejlesztési részlegével.
• Pár hete indítottuk el az “Élő Történelem (NoBITS)” c. nemzetközi projektünket svájci, német, görög, olasz és izraeli partnereinkkel közösen, illetve veszünk részt a CLUSNET c. nemzetközi projektben, ahol együtt dolgozunk Európa legnagyobb városaival (pl.: Manchester, München, Dortmund, Eindhoven, Lyon, Barcelona, Helsinki stb.) a lokális klaszterfejlesztési eszköztár kialakítása érdekében. E nemzetközi tevékenységeink, projektjeink eredményeként egyre jelentősebb az a nemzetközi network, amelyen keresztül eredményesebben érvényesülhetnek az MMKlaszter tagjai a külpiacokon.

4.) Hova fejlődhet tovább az MMKlaszter? Milyen szerepet tölthetnek be a klaszterek Európa innovációs politikájában?

• 2010 májusában Brüsszelben, az Európai Bizottság klaszterekért felelős részlege számára bemutattuk a “Venture Cluster” koncepciónkat. A koncepció fókuszában az áll, hogy a klaszterek milyen funkciót tölthetnek be az Európai Unió innovációs politikájában és intézménystruktúrájában. A minősített innovációs klaszterek bebizonyították, hogy olyan iparági innovációs ökonómiát, virtuális inkubációs környezetet képviselnek, amelyek minden eddigi formációval szemben eredményesebben járulnak hozzá a szektorfüggő piacorientált innováció megvalósulásához.
• Ez az eredményesség fokozható lenne azáltal, ha létrejönne egy olyan a klaszterek számára elérhető seed (magvető) jellegű tőkealap, amelyen keresztül a klaszterek – hiánypótló jelleggel – finanszírozhatják a korai fázisban lévő, nagy növekedési potenciállal, de még stabil cash-flow-val nem rendelkező vállalkozásokat. A minősített klaszterek már olyan professzionális menedzsmenttel, piaci kapcsolati tőkével (network-kel) rendelkeznek, amelyekkel képesek lehetnek seed jellegű befektetések kezelésére, korai életfázisban rejlő társaságok expanziójának felgyorsítására, az EXIT lehetőségek biztosítására.
• Emellett olyan infrastrukturális környezetre is szükség van, ahol a kreatívok, az innovátorok számára elérhetők a state-of-the-art technológiák és eszközök, ahol az elkészült alfa és béta verziójú megoldásokat a hús-vér felhasználók is kipróbálhatják (”Living Lab“), ahol az open innovation valós értelmet nyer, ahol a “coopetition” monetizálható szinergiában manifesztálódik.
• Európának gyorsan reagáló innovációs egységekre van szüksége, amelyek képesek a “long tail“-ben rejlő piaci lehetőségek kiaknázása érdekében féléves termékéletciklusokban gondolkodni és képesek az állandó megújulásra, a felhasználó vezérelt (user-generated) folyamatos innovációra.
• Összességében a Venture Cluster koncepciónk azt a célt szolgálja, hogy Európa kiváló klaszterei, köztük az MMKlaszterrel az EU innovációs csomópontjaivá válhassanak.

5.) Magyarországi helyzet, jövőbeli kilátások…

• A hazai üzleti kultúra az elmúlt években kezdett megismerkedni a hálózatos gazdaságban és együttműködésben rejlő üzleti és innovációs előnyökkel, illetve kialakítani saját (innováció) menedzsment módszertanát. A hálózatos együttműködés egyik formáját az innovációs klaszterek képviselik, amelyek közül Magyarországon is  egyre több bizonyítja be, hogy képesek a kis- és középvállalkozások, a multinacionális cégek, valamint a felsőoktatási és akadémiai kutató műhelyek közötti együttműködés katalizálására, a piacorientált innováció megvalósítására. Magyarországon az akkreditált infokommunikációs klaszterek az elmúlt másfél évben közel 40 innovációs projektet indítottak el (megjegyz.: a projektek összértéke 13 milliárd forint), amelyek eredményei már 2011-ben nemzetközi szinten is versenyképes magyar termékek és szolgáltatások lehetnek. Jelenleg Magyarországon 6 akkreditált innovációs klaszter van az infokommunikációs iparágban, amelyek több mint 200 innovatív vállalkozást, kutató műhelyet tömörítenek.

Napjainkban az infokommunikációs iparág innovációs potenciálját jellemzően ezek az összefogások adják, amelyek várhatóan már rövid távon hozzájárulnak az ország versenyképességének növeléséhez. Ehhez viszont a megkezdett folyamatok konzekvens folytatására, a hazai akkreditált klaszterek tudatos támogatására van szükség.

Háttérinformáció az MMKlaszter jelenlegi projekt portfóliójáról

Kapcsolódó linkek:

• MMKlaszter projektek: 2009
• MMKlaszter program: 2010
  

Cimkék: excellence clusters, HiTech Pub, kockázati tőke, Living Lab, NoBits, open innovation, StarTech, Symbioz, Venture Cluster