Jelen cikkben felsorolt javaslatok az infokommunikációs iparágban működő akkreditált innovációs klaszterek konszenzusa alapján kerültek kidolgozásra. Ezek a klaszterek együttműködnek a hazai IT tudás megteremtése és alkalmazása, valamint a szektor versenyképességének növelése érdekében.
Magyarországon a klaszterek közül magasan kiemelkedik az akkreditált infokommunikációs vállalati szerveződések tevékenysége. Az elmúlt másfél évben több mint 40 innovációs projektet indítottak el (megjegyz.: a projektek összértéke 16 milliárd forint és e rövid idő alatt teremtett munkahelyek száma több százra becsülhető), amelyek eredményei már 2011-ben nemzetközi szinten is versenyképes magyar termékek és szolgáltatások lehetnek. Jelenleg Magyarországon – arányos területi eloszlásban – 6 akkreditált innovációs klaszter van az infokommunikációs iparágban, amelyek több mint 200 innovatív, hazai tulajdonú vállalkozást, kutató műhelyet fognak össze.
A javaslatok kidolgozásban résztvevő akkreditált innovációs klaszterek:
- Mobilitás és Multimédia Klaszter, Budapest
- Észak-magyarországi Informatikai Klaszter, Miskolc
- Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter, Szeged
- Első Magyar E-közigazgatási, Informatikai és Innovációs Klaszter, Székesfehérvár
- Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter, Debrecen
Javaslataink az Új Széchenyi Terv vitairatával kapcsolatban:
1) Az innovatív infokommunikációs klaszterek külön programelemként történő kezelése
Az infokommunikációs iparág innovációs potenciálját biztosító innovációs klaszterek a magyar gazdaság közel valamennyi kitörési pontjában képesek mozgósítani a magyar kreativitást és összefogásukkal élvonalbeli high-tech megoldásokat kifejleszteni. Ezek a megoldások az egyes kitörési pontokon az alábbiak:
1. Foglalkoztatás: távmunkával kapcsolatos megoldások.
2. Egészségipar: a távdiagnosztikát, az egészségmegőrzést, az idősek biztonságos és önálló életvitelét támogató infokommunikációs megoldások.
3. Zöldgazdaság: intelligens energetikai és zöld IT megoldások a környezetvédelem és a tudatos energia-felhasználás érdekében.
4. Tranzit gazdaság: intelligens mobiltechnológiai és beágyazott megoldások.
5. Kreatív ipar: 3 dimenziós képalkotó berendezések, alkalmazások.
6. Üzleti szolgáltatások: üzleti intelligenciát támogató vállalati, pénzintézeti szoftverek; a lakosság helyi önkormányzásba történő bevonását támogató megoldások; pénzügyi ügyfél-közeli szoftverek; ipari automatizálást, optimalizálást és azonosítást támogató technológiák.
Napjainkban az infokommunikációs iparág innovációs potenciálját jellemzően ezek a klaszter menti stratégiai összefogások adják, amelyek várhatóan már rövidtávon hozzájárulnak az ország kutatás fejlesztési elképzeléseinek bővítéséhez és versenyképességének növeléséhez. Ehhez viszont a megkezdett folyamatok konzekvens fenntartására, illetőleg a már eredményesen működő, minősített innovációs klaszterek tudatos támogatására, az eddig elért szakmai eredmények elismerésére van szükség.
2) A „Tudomány – Innováció – Növekedés” kitörési pontban kiemelt ágazati kutatás-fejlesztési prioritásként kezelt infokommunikációs iparágban kapjanak dedikált szerepet és támogatást az innovációs tevékenységek katalizálásában az innovatív klaszterek, illetve a klaszter tagok összefogásában megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek
Az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos szegmensek a tudományos, az innovációs és a növekedési potenciáljuk által különösen fontos szerepet töltenek be a tudásgazdaság megvalósulásában. Emellett az ország infokommunikációs kapacitása hatással van a legtöbb gazdasági ág fejlődésére, illetve a legnagyobb eséllyel járulnak hozzá nagy hozzáadott értéket létrehozó ágazatok és termékcsoportok létrejöttéhez. A hazai üzleti kultúra fejlődésének eredményeként – az innováció nyújtotta előnyök felismerését követően – az elmúlt néhány évben kezdte el az ismerkedést a hálózatos gazdaságban rejlő együttműködéssel a növekedés orientált cégek köre. Az iparági értéklánc menti együttműködés iránt érdeklődők ezekben az években eredményesen alakították ki (hálózat) menedzsment módszertanukat és menedzsmentjüket is. Az Európai Unió a formálódó 2020-as innovációs stratégiában – a hálózatos együttműködésben rejlő előnyök felismerése eredményeként – dedikált szerepet szán az innovatív klasztereknek. Javasoljuk, hogy az innovatív magyar klaszterek – Európai Uniós példára – kapjanak dedikált támogatást az együttműködések katalizálásához, valamint a közös termék- és szolgáltatásfejlesztések megvalósításához.
3) Technológiai és menedzsment szolgáltató központok kialakítása
A termékéletciklusok egyre rövidebbé válnak az infokommunikációs technológiákra épülő termékek és szolgáltatások esetén. Ugyanakkor a felhasználói/fogyasztói visszajelzések intézményesített módon történő felhasználása által a magyar high-tech vállalkozások a piaci környezet megváltozását megelőzően felkészülhetnek az újabb termék- és szolgáltatásfejlesztésre. Ehhez viszont olyan infrastrukturális intézményekre van szükség, ahol a legmodernebb technológiákhoz való hozzáférés (pl.: technológiai inkubációs központok) mellett lehetőség nyílik a felhasználói élmények, a potenciális használati szokások monitorozására, illetve a potenciális fogyasztókkal/felhasználókkal való közös fejlesztések elindítására (Living Lab-ek).
Javasoljuk, hogy alakuljanak területileg elosztva olyan infrastrukturális szolgáltató központok, amelyekben a technológia-intenzív, innovatív mikro- és kisvállalkozásoknak lehetősége nyílik hozzáférni a state-of-the-art infokommunikációs technológiákhoz, professzionális üzleti, technológiai és innovációs menedzsmenthez, valamint olyan felhasználói környezethez, amely megalapozza a termék/szolgáltatások hazai és/vagy nemzetközi piaci bevezetését.
4) Magvetó tőkeprogram elindítása a technológia-intenzív high-tech vállalkozások számára
Az infokommunikációs iparág kedvező környezeti feltételeinek köszönhetően számos jelentős magyar innovatív ötlet és prototípus születik. Ugyanakkor a strukturális finanszírozási és menedzsment problémák miatt ezek az ötletek, prototípusok ritkán jutnak el a piaci bevezetési fázisig. E probléma orvoslására egy iparági magvető tőke- és menedzsmentprogram elindítását javasoljuk a technológia-intenzív high-tech vállalkozások számára. E program keretében nemcsak a tőke, hanem a menedzsment szolgáltatások nyújtását is biztosítani javallott. Javasoljuk, hogy a lehetséges tőkealap kezelésében, a tőkebefektetésben részesülő társaságok inkubálásában, a programokat tapasztaltan kezelő menedzsment biztosításában és az EXIT feltételek megteremtésében pro-aktív szerepük legyen az akkreditált innovációs klasztereknek, illetve azok menedzsment szervezetének.