Az EU-nak közelebb kell kerülnie a fogyasztóihoz: a kulcs a klaszterek lehetnek

2010. október 15.

Az EU-nak közelebb kell kerülnie fogyasztóihoz és át kell strukturálnia eddigi innovációs politikáját, hangzott el az Európai Bizottság elmúlt napokban tartott „Világszínvonalú klaszterek Európa iparának megújításáért” című konferenciáján. A jövő eszközei és szolgáltatásai nemzetközi együttműködés eredményeként jönnek majd létre és a versenyképesség záloga, hogy a hagyományos iparágakat hogyan lehet egymással kombinálva új piacokat teremteni. Ennek eszközei lehetnek az EU világszínvonalú klaszterei, ám ehhez még meg kell teremteni az EU koherens klaszterfejlesztési programját.

Az EU számára nem cél, hanem eszköz a klaszterek fejlesztése az EU 2020-as innovációs és versenyképességi törekvéseinek megvalósulásában. Jelenleg az EU-ban működő közel 2.000 klaszter adja az EU foglalkoztatottainak 38%-át, így a klaszterek fejlesztése kritikus szerepet tölt be az EU gazdaságfejlesztésének valamennyi szegletében – hangsúlyozta nyitó beszédében Antonio Tajani, az Európai Bizottság Ipar és Vállalkozáspolitikáért felelős elnökhelyettese. Az Európai Unió vállalkozásai közötti együttműködést fokozni kell és helyzetbe kell hozni a KKV-kat, mert az EU iparának ez a növekedési lehetősége.

Christian Estrosi, a francia ipari miniszter is kihangsúlyozta, hogy az EU ezen összefogások segítségével tudja globális szinten felvenni a harcot a világ vezetői ipari nagyhatalmaival szemben, amennyiben sikerül a klaszterek tevékenységét nemzetközi dimenzióba helyezni. A miniszter bemutatta a közel 5 éve elkezdett Pólus Programjátis, amelynek eredményeként mára Franciaország már világszínvonalú klaszterekkel büszkélkedhet. Pár évvel ezelőtt Magyarország is ezt a mintát vette alapul a hazai klaszterfejlesztés során, amelynek gyümölcse – többek között – két nemzetközi szinten is kiválóként („excellence”) minősített magyar klaszter lett.

Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára is hangsúlyozta, hogy az – akkreditált – klaszterek jelentős szerepet játszanak Magyarország fenntartható fejlődésében és erősíteni kell a klaszterek szerepét a felhasználók által vezérelt, illetve a szolgáltatás innováció megvalósításában. Az akkreditált klaszterek ma Magyarországon 64 innovációs projektet valósítanak meg és a projektek számát tekintve az infokommunikációs és a biotechnológiával/egészséggel kapcsolatos klaszterek a legsikeresebbek.

Georg Schütte, a német szövetségi kormány oktatásért és kutatásért felelős államtitkára bemutatta a német klaszterfejlesztési gyakorlatot, amelynek egyik központi eleme a kormány „High-Tech Stratégiája” volt. E stratégia keretében a német kormány verseny hirdetett azon klaszterek számára, amelyek globális szinten is képesek valamely feltörekvő iparág versenyképességét, illetve képesek az innovatív termékek/szolgáltatások piaci eredményességét növelni. A verseny keretében összesen 200 millió EUR támogatást adtak a győztes 5 klaszter számára. Az államtitkár rendkívül sikeresnek ítélte a programot, amelytől azt várják, hogy Németország jelentős eredményeket fog elérni a biotechnológia, a megújuló energia és az infokommunikáció területén.

A jelenlegi gazdasági válság markánsabbá tette az EU strukturális átalakításának szükségességét, hogy megfelelhessen az új gazdasági kihívásoknak. Többek között megváltozott az innovációs természete – sokkal felhasználó vezéreltebbé, szolgáltatás orientáltabbá, globálissá és nyitottabbá vált – másrészt egyre jelentősebb Ázsia és más feltörekvő országok gazdasági befolyása, így az EU-nak meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyekkel a leghatékonyabban tud reagálni ezekre a kihívásokra. Ebben az új környezetben az EU politikai döntéshozói nem tehetik meg, hogy figyelmen kívül hagyják a klaszterekben rejlő innovációs és gazdasági potenciált, ezért a Bizottság által létrehozott Európai Klaszter Politikai Csoport nyolc pontos akciótervet dolgozott ki a gyors beavatkozás érdekében. A Csoport elnöke, Tea Petrin rámutatott arra, hogy a klaszterekkel kapcsolatban készített hatáselemzések kimutatták, a klaszterekbe tömörült vállalatok magasabb termelékenységet, magasabb innovációs teljesítményt értek el és a klaszterekben magasabb az új társaságok túlélési aránya, mint a nem klaszterekben működő társaságok esetén.

Mára a klaszterek a modern gazdasági környezet aktív résztvevői és az új szegmensek teremtésének lehetőségét hordozzák magukban. Az EU-nak új piacokat kell teremtenie, amit egyrészt a fogyasztókhoz való közelebb kerülés, másrészt a szektorális együttműködés által lehet elérni. Ennek a katalizátorai a klaszterek lehetnek Reinhard Büscher, az Európai Bizottság klaszterekért felelős egységének vezetője szerint.

A tagállamok kormányainak meg kell találniuk azokat a csatornákat, amelyeken keresztül erősíteni tudják az üzleti és a tudományos szféra közötti együttműködést a versenyképesség növelése érdekében, másrészt a kormányoknak növelniük kell az eredményességüket a regionális innovációs potenciáljuk kihasználásában. Az elmúlt években az EU-nak nem volt egységes klaszterfejlesztési politikája, ám mára elérkezett az idő ahhoz, hogy a 2020-as stratégiában helye legyen egy EU-s szintű integrált klaszterfejlesztési politikának. Az Európai Klaszter Politikai Csoport három fő irányelv és nyolc akcióterv mentén tett javaslatot a Bizottságnak, hogy a klaszterek miképpen járulhatnak hozzá az EU versenyképességének növeléséhez. Ezek az alapelvek:

  1. A klaszterfejlesztési politikának még markánsabban kell megjelennie a gazdaságfejlesztési stratégiákban és programokban.
  2. A klaszterfejlesztési támogatásoknak erősítenie kell a klaszterek kompetenciáját a globális kihívások kezelésében. Növelni kell az innovációs és a versenyképességre gyakorolt potenciáljukat. A tagállamoknak azonosítania kell azokat a klasztereket és klaszter-tevékenységeket, amelyek a legjobban járulnak hozzá az innováció és a versenyképesség növeléséhez.
  3. A programok eredményessége csak akkor valósul meg, ha az Európai Bizottság és a tagállamok egyértelműen felosztják egymás között a feladatokat a redundancia elkerülése érdekében. A Bizottságnak a klaszterek határon átnyúló integrációs, míg a tagállamoknak a klaszterek regionális szintű potenciálját kell növelniük. A jelenlegi gazdasági környezetben a Bizottságnak és a tagállamoknak a szűkös forrásokat a legoptimálisabban kell elkölteniük a klaszterek potenciáljának maximalizálása érdekében, ennek eredményeként a Bizottságnak és a tagállamoknak össze kell hangolniuk klaszterfejlesztési stratégiájukat.

Tea Petrin kiemelte, hogy a forrásokat az EU versenyképességi prioritásának megfelelően kell koncentrálni, mert véleményük szerint a jelenlegi EU-s forrásokelosztás nem teljesíti az EU 2020-as elképzeléseit. A 2020-as stratégia zászlajára a versenyképesség és az innováció lett tűzve, viszont a források tekintetében az innovációra kevesebb jut, mint például az agráriumnak, a strukturális alapoknak, vagy a kutatás-fejlesztésnek.

A helyszíni beszámolót Lemák Gábor, az MMKlaszter menedzsere készítette.



Hozzászólások lezárva.