Az új generációs internet jelentheti az Európai Unió jövőjét

2008. szeptember 4.

Álomszerű víziók és hangzatos, ám meglehetősen általános célkitűzések helyett konkrét célokra és cselekvési tervre van szüksége az Európai Uniónak, hogy tíz éven belül a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága lehessen – hangzott el a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform és az eMobility Európai Technológiai Platform által szervezett, “Platformok az ICT jövőjéért” című nemzetközi konferencián. A rendezvényen hazai és az Európai Unió országaiból érkező informatikai és távközlési szakemberek vázolták fel a jövő kutatás-fejlesztési trendjeit, köztük néhány ígéretes hazai kezdeményezéssel.

Fókuszban az új generációs internet

Az előadásokban elhangzott: 2015-ig várhatóan Európa-szerte elterjed majd a 100 Gigabit/sec sebességű adatforgalmat lehetővé tevő szélessáv, 2020-ig pedig megjelenik majd az internet új generációja, amely biztos alapot ad a gépek közötti kommunikációhoz, és lehetővé teszi olyan intelligens informatikai rendszerek működtetését, amelyek a környezetük változását képesek érzékelni, és szükség esetén reagálni rá.

Egészségügyi téren komoly segítséget jelenthet például a súlyos betegek vagy egyedülálló idős emberek ellátásában az implantált vezeték nélküli bioszenzorok kifejlesztése, amelyek valós időben képesek érzékelni a vérkép, szívritmus vagy agyhullámok szabályostól eltérő változásait, és szükség esetén automatikusan riasztják az orvost. Ígéretes kutatások folynak a szájmozgás keltette idegrendszeri jelek feltérképezésére és hangokká alakítására, amelynek révén a közeljövőben valósággá válhat robot végtagok gondolati vezérlése is.

A jelenleginél jóval környezetkímélőbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tehetik majd a városi közlekedést az intelligens dugófigyelő rendszerek, amelyek az autóforgalom függvényében képesek a pillanatnyi igényeknek megfelelően módosítani és összehangolni a közlekedési lámpák működését. A megfelelő hely- és mozgásérzékelők kifejlesztésével a járművek a jövőben akár emberi közbeavatkozás nélkül is eljuthatnak majd az egyik pontból a másikba.

A Magyarországon folyó ígéretes kutatási projektek közül érdemes megemlíteni a biometrikus azonosításra vonatkozó kutatásokat, amelyek célja, hogy hang-, arc- és alakfelismeréssel határozzák meg a személyazonosságot. Szintén izgalmas hazai kutatási terület a virtuális világ és a valóság összefüggéseinek, átfedéseinek vizsgálata, amely a jövőben forradalmasíthatja a 3 dimenziós tervezést.

Álomból valóság

Az uniós döntéshozók által 2000-ben kitűzött nagyszabású lisszaboni célok még nem valósultak meg, az Európai Unió nem lett a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága. “Az Egyesült Államokat akkor érhetjük utol, ha képesek vagyunk elszakadni álomszerű vízióinktól, s túltesszük magunkat a hangzatos, ám meglehetősen általános és nehezen megragadható célkitűzéseken. Európának konkrét célok és konkrétan meghatározott megvalósítási folyamat beazonosítására van szüksége” – mondta el a konferencián Pukler Gábor, a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform elnöke.

Ebben fontos szerep jut mind az európai, mind a nemzeti technológiai platformoknak, amelyeket az unió 2004-2005 között hívott életre. A platformok az ICT iparág legfontosabb szereplőit: multinacionális cégeket, kis-és középvállalkozásokat, egyetemi kutató-fejlesztő központokat tömörítenek. Feladatuk, hogy egymással szorosan együttműködve meghatározzák, mik azok a területek, perspektivikus technológiai fejlődési irányvonalak és újdonságok, amelyekre az Európai Uniónak és az egyes tagországoknak a következő évtizedben érdemes nagy hangsúlyt fektetni, mert fellendíthetik a gazdaságot, és erősíthetik az Unió globális infokommunikációs versenypozícióját.

Ahhoz, hogy az Európai Unió tíz éven belül a világ kutatás-fejlesztési központja lehessen, természetesen nem elegendőek az ötletek: alapvető fontosságú az anyagi feltételek megteremtése is. Az ICT technológiák kutatás-fejlesztését elősegítő FP7-es keretprogram részeként 2009-2010 között az Európai Unió 557 millió euró támogatást tervez szétosztani.

Az említett összeg legnagyobb részét, 190 millió eurót a jövő hálózatainak kutatás-fejlesztésére fordítják majd, de 110 millió euró jut “internetes szolgáltatások fejlesztésére”, valamint a szoftver és virtualizáció területére is. Az internetbiztonságra vonatkozó kutatások 90 millió euró, a hálózatos média és 3D témakör 80 millió euró támogatásban részesülnek. A jövő internetéhez kapcsolódó kísérleti labor és alapkutatás támogatására 50 millió eurót, a gépek közötti kommunikáció kutatására 37 millió eurót szánnak.

Kitörési lehetőségek Magyarország számára

A magyar állam 2001 és 2008 között összesen 35,5 milliárd Ft támogatást nyújtott ICT témájú kutatási-fejlesztési projektek megvalósításához. A legnagyobb támogatást elnyert területek közé tartozik a mobil és multimédiás tartalomfejlesztés (2,8 milliárd Ft), az e-egészségügy (2,2 milliárd Ft), és az intelligens közlekedés (1,3 milliárd Ft). Az utóbbi négy évben ezen területek támogatása egyenletes és dinamikus növekedést mutatott, ami arra utal, hogy az állam különösen perspektivikusnak ítélte az ide vonatkozó kutatásokat.

A 2008 júniusában megalakult Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform célja, hogy elkészítse az iparág hosszú távú jövőjét meghatározó stratégiai kutatási tervet és megvalósíthatósági tanulmányt a fentebb említett területeken. A Platform munkájához eddig 40 szervezet csatlakozott, köztük az iparág globális játékosai, úgy mint az Ericsson, a HP és a SUN, vagy Magyarország jelentősebb hírközlési szereplői, mint a Magyar Telekom és a GTS-Datanet. A Platform meghatározó szereplői továbbá a legnagyobb kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkező hazai egyetemek, mint a BME, az ELTE, a Pázmány Péter és a Pannon Egyetem, illetve a nemzetközi színtéren is kiemelkedően teljesítő kis- és középvállalkozások, mint például az Innomed, az Adverticum, a Port.hu, a Cellum vagy az AITIA.

A Platformban már elkezdődött az ICT iparág hosszú távú stratégiai kutatási tervének előkészítése: a tagvállalatok több mint 30 szakértője kiértékelte területük 1-4 éves, valamint 5-15 éves jövőbeli lehetőségeit, illetve a jövőt várhatóan befolyásoló tényezőket.

“A Platform a következő hónapokban tovább folytatja a lehetséges hazai kitörési pontok feltárását, valamint kiemelt feladatának tekinti a tagvállalatok közötti együttműködési lehetőségek feltérképezését és kiaknázását” – mondta el Pukler Gábor. “Szeretnénk, ha a munkánkhoz minél több magyarországi társaság csatlakozna. Célunk, hogy hazai kutatás-fejlesztési törekvéseket bekapcsoljuk az európai vérkeringésbe, és nemzetközi kutatás-fejlesztési konzorciumok tagjaként magyar szakemberek is aktív szerepet játsszanak Európai Unió jövőjének alakításában” – tette hozzá.



Hozzászólások lezárva.