Elkészült a Stratégiai Kutatási Terv

2009. november 30.

A Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform (MMPlatform) 2008 elején azzal a céllal alakult meg, hogy a mobil- és új média technológiákkal kapcsolatos szegmensek kutatás-fejlesztési és innovációs potenciálját, (világ)piaci pozícióját és versenyképességét erősítse. Mára az MMPlatform a magyarországi infokommunikációs kutatás-fejlesztési potenciál jelentős hányadát lefedő, közel hetven kutató-fejlesztő társaság aktív közreműködésével folytatja tevékenységét. Az MMPlatform elsődleges feladata, hogy elkészítése a mobil- és új média technológiákkal kapcsolatos területek hosszú távú, multidiszciplináris megközelítésű Stratégiai Kutatási Tervét és tevékenysége során pre-kompetitív jellegű kutatás-fejlesztési összefogásokat készítsen elő. Az MMPlatform létrehozatalát a Mobilitás és Multimédia Klaszter tagjai kezdeményezték, működését pedig a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatása segítette elő.

Az MMPlatform a Stratégiai Kutatási Terv elkészítése során 25 workshopot tartott a helyzetelemzés, a jövőképalkotás és a kitörési pontok, valamint a komparatív előnyökre építő stratégiai kutatási programok meghatározása érdekében. Emellett a technológiai helyzetelemzéshez és a jövőképalkotáshoz számos releváns nemzetközi rendezvényen (pl. FET09, ICT 2008, eMobility meeting, CeBIT 2009, ICT Proposers’ Day 2009, eMatch) való részvétel szolgált hasznos inputként.

A következő évtized jelentős kihívásokat támaszt majd globális és individuális szinten egyaránt, és számos olyan gazdasági és társadalmi folyamat zajlik le, amelyek létfontosságú megoldandó kérdéseket és problémákat vetnek fel az emberiség egésze számára. Egy pár példa ezekre a folyamatokra:

  • Európában az öregedő társadalom kérdőre fogja vonni a társadalombiztosítási és jóléti ellátó rendszerek fenntarthatóságát és e rendszerek kapacitáskorlátait;
  • a globális gazdasági expanzió veszélyezteti a környezeti fenntarthatóságot a környezetszennyezés és a szűkös erőforrások intenzív kiaknázásán keresztül;
  • a fokozódó globalizáció jó eséllyel tovább mélyíti a regionális-területi egyenlőtlenségeket;
  • e kihívások hatékony kezelésében egyre nagyobb szerep jut a modern infokommunikációs technológiáknak.

Az infokommunikációs technológiák fejlődése, a komplex intelligenciájú megoldások térnyerése, az eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való egyre sokrétűbb hozzáférhetőség, valamint az elektronikus eszközeink többrétegű hálózatosodása fontos (háttér)támogatói lesznek a társadalmi, környezeti és gazdasági kihívások kezelésének, megoldásának.

Ezzel párhuzamosan az is látható, hogy „a digitális kamerák, mobiltelefonok, üzleti informatikai rendszerek és eszközök által generált adatmennyiség pár éven belül eléri a világ minden tengerpartján lévő homokszemek számát.” – jósolja az IDC. Az adatgyűjtő eszközök (pl.: okostelefonok, netbook-ok, a különféle szenzorok) robbanásszerű növekedésével felértékelődik az adatokat tároló, feldolgozó és azokat visszacsatoló alkalmazások jelentősége. Egyre több olyan mesterséges ágens és „felhő” (értsd: cloud computing) veszi majd körül az emberiséget, amelyek segítségével az emberi hibaszázalék mindenfajta tevékenység és feladat tekintetében minimalizálható lesz. Az emberek helytől, eszköztől és időtől függetlenül egyre többféle információhoz, szolgáltatáshoz férhetnek majd hozzá „bárhol, bármikor”. Ennek eredményeként növekedni fog az emberiség kiszolgáltatottsága e rendszereknek, így fontos lesz az alkalmazott technológiák biztonsági, megbízhatósági és bizalmi kérdéseinek megoldása.

Az adatrobbanást okozó eszközök száma 2020-ra több száz vagy ezer milliárd lesz és (jellemzően) vezetéknélküli módon működnek majd együtt az emberiség életminőségének és jólétének fokozása érdekében. A fenti technológiai fejlődés eredményeként 2020-ra az IP alapú kommunikáció a glóbuszunk legjelentősebb faktorává válik. E folyamat eredményeként a következő évtizedben várhatóan újabb paradigmaváltásnak leszünk tanúi, amely folyamatra Magyarországnak még az új évtized előtt fel kell készülnie, hogy a „követők” helyett, a „formálók” csoportjába tartozhasson, illetve a következő évtized végére a modern információs társadalom oszlopos tagjává váljon.

Magyarország akkor fog e folyamatban a „formálók” közé tartozni, ha tudatosan és intézményesített keretek között kezdi el a komparatív előnyeire alapozott stratégiai kutatás-fejlesztési és innovációs programjait. E programnak hosszú távú irányt kell mutatnia Magyarország kutatói és üzleti közösségének, hogy a rendelkezésre álló szűkös erőforrások a legnagyobb haszonnal kerüljenek felhasználásra. Ehhez viszont legalább az alábbiakra van szükség:

  • hosszú távú elkötelezettség Magyarország kitörési lehetőségeit biztosító kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája (programja) mellett;
  • a kreativitást, az innovációt és a vállalkozói szellemet katalizáló gazdasági-társadalmi környezetmegteremtése;
  • komparatív előnyökre építő összehangolt gazdaságfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása.

A Stratégiai Kutatási Terv azért született, hogy iránymutatást biztosítson Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs politikájának alkotói és formálói számára arra vonatkozóan, hogy miképpen alapozhatjuk meg közösen Magyarország világpiaci szereplővé válását az ország komparatív előnyeinek strukturáltabb és intézményesített keretek között történő kihasználása által. Az iránymutatások kidolgozása során, illetve azzal párhuzamosan egy eredményorientált és a közös sikerekért tenni akaró és tudó összefogássá kovácsolódott szakmai erő is létrejött, amely az elmúlt másfél évben a tanulmányban leírtak megalapozását és apró pénzre váltását is megkezdte. Ez az összefogás mára megtalálta azt az együttműködési keretrendszert, amelyben nagyobb eredményességgel és haszonnal lehet a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat felhasználni. A folyamat eredményeként alig két év alatt a tagok – a Mobilitás és Multimédia Klaszter égisze alatt – több mint egy tucat közös innovációs projekt megvalósításába kezdtek mintegy 4 milliárd forint értékben. A „projekt-katalizációs” tevékenység is segítette stratégiaalkotó munkánkat abban, hogy feltárhassuk a vizsgált szegmensek (mobil- és új média technológiák) kompetenciáit és kapacitásait, illetve leginnovatívabb szereplőit.

Az említett együttműködési keretrendszer a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform és a Mobilitás és Multimédia Klaszter által alkotott innovációs környezet, ahol a Platform keretei között történő stratégiaalkotássegíti a hosszú távú tendenciák és lehetőségek feltárását, míg a Klaszter a feltárt rövid- és középtávúprojektek megvalósítását. Úgy gondoljuk, hogy egyik tevékenység sincs meg a másik nélkül és a két szervezet együtt alkot koherens egészet.

A Stratégiai Kutatási Terv Vezetői Összefoglalója itt érhető el.



Hozzászólások lezárva.