Megalakult a hazai infokommunikációs iparág első Nemzeti Technológiai Platformja

2008. június 11.

Közel 40 infokommunikációs kutató-fejlesztő társaság írta alá 2008. június 11-én a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform létrehozataláról szóló együttműködési szerződést. A Platform létrehozatalát a Mobilitás és Multimédia Klaszter tagjai kezdeményezték, amelynek működéséhez a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal is hozzájárult 36,7 millió forinttal.

Az NKTH 2007 végén pályázatot írt ki Nemzeti Technológiai Platformok létrehozatalára olyan perspektivikus technológiai területeken, amelyek kitörési lehetőséget jelenthetnek Magyarország számára. A pályázatra beérkezett 61 pályaműből a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform kapta a legmagasabb pontszámot.

“A Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform két célt tűzött ki önmaga számára: egyrészt az iparág hosszú távú jövőjét meghatározó Stratégiai Kutatási Terv elkészítését, másrészt Magyarország kutatás-fejlesztési pozíciójának erősítését az Európai Unióban. Ez utóbbi célt az MMPlatform szakmai területén működő eMobility Európai Technológiai Platform elnöksége is üdvözölte és felvette tagjai közé a magyarországi technológiai platformot.” – nyilatkozta Pukler Gábor, az MMPlatform megválasztott elnöke.

“Kezdeményezésünk újdonságértéke nemcsak abban rejlik, hogy egy perspektivikus technológiai területen hoztunk létre Technológiai Platformot, hanem abban is, hogy ez az első olyan kezdeményezés Magyarországon, amely mögött egy klaszter áll. A klaszter és a platform létrehozatalával az volt a célunk, hogy egyesítsük a hazai szétaprózódott kutatás-fejlesztési potenciált és azt koncentráltan integráljuk az EU stratégia alkotási folyamataiba.” – hangsúlyozta Pukler Gábor.

Az MMPlatform egy nyitott kezdeményezés, amelynek alapító között megtalálhatók az iparág globális játékosai, úgy mint Ericsson, HP, SUN, vagy Magyarország jelentősebb hírközlési szereplői, mint a Magyar Telekom, vagy a GTS-Datanet. A Platform meghatározó szereplői továbbá a legnagyobb kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkező hazai egyetemek, mint a BME, ELTE, Pázmány Péter, Pannon Egyetem, illetve a nemzetközi színtéren is kiemelkedően teljesítő kis- és középvállalkozások, mint például az Innomed, az Adverticum, a Port.hu, a Cellum, vagy az AITA.

“A Platformunk az iparág stratégiai elképzeléseit ötvöző Kutatási Tervet kíván elkészíteni, ezért fontosnak tartjuk valamennyi meghatározó szereplő bevonását a Platform munkájába, így reméljük igen rövid időn belül tagjaink között üdvözölhetjük majd a többi “nagyjátékost” is.” – mondta zárszóként Pukler Gábor.

Rólunk írták:



Hozzászólások lezárva.